Ezer éve nem írtam....de rohannak a napok! Köszönöm, hogy ennyien érdeklődtetek, hogy hogyan vagyunk. Nos, a kicsik már elmúltak 6 hónaposak! Anna 6,5kg Attila pedig 8,3. Mindketten négykézláb vannak, Anna halad is egész jól, Attila még csak hintázttja magát. Attilának már van két foga alul. Az evés jól megy mindkettőnek, szeretik a kanalas kajákat, tejcsit már csak reggelente kapnak, este meg tápszer. A fejést amúgy elkezdtem leépíteni, már nagyon belefaradtam, de elégedett vagyok és boldog, hogy több mint fél éves korukig kaptak anyatejet!!! A főzelékek, pépek készítése elég sok erőmet elveszi, szinte egész délelőtt az aznapi kajákat készítem, illetve maga az etetés is kicsit lassúbb mint a cumisüveg...így emiatt ez a korszak ebből a szempontból nehezebb. De amúgy viszont sokkal jobb, mert már úgy kiismertem őket, kialakult a kis napirendjük, és tényleg mondhatom hogy majdnem mindig tudom épp mi a probléma ha sírás van...szerencsére nagyon jókedvűekígy ez nem túl gyakori. Bár Annának most jön ki a foga szerintem mert az utóbbi pár hétben kicsit sírósabb lett, de lehet hogy csak így vívja ki a folyamatos figyelmünket. Anna sokszor leginkább olyan mint a kismacska, folyton játszana, egy percere nem áll meg ha ébren van, mindig izeg mozog, játszik vagy épp valami tornamutatványban van. Attila ennél azért jóval megfontoltabb, ő szeret csak úgy azbember ölében elüldögélni, nézelődni. Ő rengeteget gagyog, és folyton nevet, sőt röhög! Hihetetlen humorérzéke van. Éjjel szerencsére jól alszanak, általában Attila kel a leghamarabb a három gyerek közül. Kis haspókom mindig éhes már kora reggel. Isti nagyon édes velük, szeret játszani velük, vagy legalábbis úgy csinál velük mint akik játszanak. Sokszor nagy segîtseg hogy elszórakoztatja őket. Nyáron most majdnem mindig balatonon vagyunk, itt anyósom nagyon sokat tud segíteni, és Isti meg szintén rengeteget játszik a nagyszülőkkel, ami szuper, hogy ennyi idő jut így rá is. Kicsik is fürödtek már a Balatonban, nagyon élvezték, különösen Anna végig nevet ha vízben van.
Nem mondom hogy sokszor nem vagyok fáradt, főleg esténként van hogy már türelemteln leszek pláne Istivel, de amúgy minden percét élvezem a három gyerekes életünknek, még ezeket is. A legfőbb nehézség az, hogy sokszor van este, amikor fáradtk, hogy háromból egy sír, mert épp vele nem tud senki foglalkozni...és ez olyan rossz! A legjobb amikor balcsin anyósom tud segíteni ilyenkor velük, akkor nincs sírás, ha van ott plusz egy kéz! Persze olykor meg Isti engedetlenebb, mert a nagyik előtt kicsit mindig produkálja magát:). Mennem kell mert hallom hoyg felébredtek! Annyi mindent írnék még... Olyan sok csodás pillanat van! Amikor bemegyek reggel a szobába és átnyúlnak egymás ágyába a rácson át, és gagyarásznak....elolvadok! Egy szó mint száz, jól vagyunk, nagyon boldogan, és vidáman, és hálasan azért hogy 3 ilyen Kiscsoda lehet az életünkben!!!!!
És egy-két kép:
