Tegnap meg volt életem első CTG-je!!!!! Ez persze lehet hogy így annyira nem hangzik izgalamsan, de ha belegondolok, hogy hány éven keresztül néztem a hatalmas pocakos nőket, akik ctg-re vártak, még én mindig valami hülye ciklusmonitoron, hormonvizsgálaton voltam....hányszor kívántam, és gondoltam arra, hogy bárcsak már végre én is itt tartanék....és most megtörtént!!! Most én voltam a nagyhasú kismama, és én vagyok az aki nemsokára majd megszüli a kisfiát :))))))))))))) - komolyan mondom alig hiszem el :))))))))
A szülésznőnk, Tóth Ivett, egy nagyon szimpatikus fiatal csajszi. Őt Zeke doki ajánlotta nekünk. Megmutatta a szülőszobát, ami egyébként nagyon szép, kellemes helynek tűnt, és tök jól elmagyarázta nagy vonalakban a dolgokat. Ő csinálta a ctgt is. Jövő héten is talizok vele, akkor leveszi a harmadik trimeszteres vért, illetve csinál újabb ctgt is. Valahogy olyan megnyugtató és kellemes a személyisége, és azt hiszem ez nagyon fontos lesz majd a nagy pillanatokban. Kérdeztem ezt is, hogy mennyi pénzt kér ezért, de ő nem mondott konkrétat, hanem hogy ránkbízza, ahogy mi érezzük....persze ez is nyilván nagyon szimpatikus vonás! Ahogy mesélte Ő nem vállal el túl sok kismamát, mert szerinte ez így korrekt, hogy bőven jusson elég ideje mindenkire. Homeopátiában is otthon van, legközelebb azt is átbeszélem majd vele. Egy dolgot akartam, de elfelejetettem megbeszélni, és pedig az érzéstelenítési opciókat....na majd jövő héten kikérdezem. A férjemet is azt hiszem megnyugtatta, neki is szimpi volt, sokszor beszélt százalékokban, és ezt az én Drágám imádja!
A ctg eredménye egyébként tökéletes lett, na persze Istike elaludt az elején, tudtam hogy ez lesz, mivel egész nap mozgolódott előtte....de aztán beindult egy kis sétától. Ami meglepett, hogy a ctg szerint már vannak úgynevezett jóslófájásaim - amik nem mások mint méhösszehúzódások, de ez teljesen normális, hiszen lassan készül a méh a nagy feladatra. Én ebből mondjuk semmit nem érzek - talán annyi, hogy néha tényleg kicsit bekeményedik a hasam, de nem vészes. Nem izgulok emiatt, mivel azért az értékei ezeknek nagyon alacsonyak még, és ritkák is - csak meglepett. Egyenlőre még maradjon a helyén szépen Istvánkánk, és még egy 3 hetet húzzon ki odabent, fejlődjön szépen - aztn után felőlem jöhet amikor akar.
Azért most hogy így ott voltam a szülőszobán olyan közeli lett ez az egész, és egyben kár lenne letagadni de picit ijesztő is. Nem úgy ijesztő, hogy jaj mi lesz, stb....csak hogy mindjárt itt van, fel kell rá készülni, és szeretnék valóban készen állni, amikor majd megtörténik - na persze tudom, ez azért nem olyan helyzet, ami kiszámítható, vagy amire fel lehet készülni teljesen, de azért nagyjából mégiscsak. Arról meg nem is beszélve, hogy mindjárt óriás fordulatot vesz az életünk, lesz egy kisfiunk, és attól a perctől kezdve, hogy kibújik a pocimból minden más lesz - na nyilván sokkal jobb, és boldogabb, de más, és ezt is fel kell fogni, és fel kell dolgozni :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése