Tegnap voltam lánybúcsún. Ez most nagyon jól jött ki, mert a közelünkbe volt szervezve a program, így egyszer hazaugrottam szoptatni, egyet meg kihagytam, akkor cumisüvegből volt lefejt tejcsi evés. A férjem volt otthon Istivel, illetve a hugom is átjött délután pár barátnőjével, elvitték sétizni Istit, meg kicsit babáztak vele. Minden rendben volt, tök jó kisfiú volt, én meg szuperül éreztem magam. Vicces lánybúcsú volt, csomóan terhesek voltak, vagy szoptattak a lányok közül,így főként az ásványvíz fogyott....de így nem éreztem magam egyedül!
Mindenki meg volt lepődve, hogy milyen laza vagyok, hogy otthon hagyok egy 7hetes babócát. Nem tudom, én ezt nem érzem gáznak! Kérdezgették, hogy ki tudok e kapcsolni, vagy aggódok-e, de NEM! Biztonságban érzem Istit a férjemmel, vagy a hugimmal, vagy a nagymamikkal - miért is aggódnék? Jaj pedig nem is írtam, hogy múlt hétvégén,amikor balcsiztunk,egyik este anyósom vigyázott Istire, mi Füreden voltunk. Aztán egyszer csak csöng a telefonom, hogy siessek haza, mert ő rosszul van, napszúrás, meg a vérnyomása... hát mondanom sem kell, hogy ilyen gyorsan sem értem még haza! Még ügyeletet is hívtunk hozzá, de szerintem a fő gond az volt, hogy kicsit tényleg rosszul volt, de megijedt hogy ő vigyáz a babára, és ettől kicsit bepánikolt! Szerencsére minden rendben lett, nem történt semmi - de azért megijedtem! De ennek ellenére nyugodtan hagyom ott Istit akár rá is, mert tudom,hogy szeretik és ugyanolyan jól vigyáznak rá, mint én....persze én vagyok az anyukája, és velem a legjobb neki, de pár órát mással van,az nem hiszem hogy gond, inkább csak szorosabb köteléket tud kiépíteni a család többi tagjával is. Azért jó volt hazamenni hozzá és megpuszilgatni persze!!!!!! Mégiscsak az a legnagyobb boldogság, ha együtt a kis családunk - de ahhoz hogy ezt ne felejtsük el értékelni, szerintem nem árt egy kis kikapcsolódás:).
Egyébként őrület, de napról napra jobban szeretem a kisfiam!!!!! Mi lesz még ebből?!:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése