Baltschik dokinál 20+5

Ma voltunk dokinál. Végre a férjem is el tudott jönni, nem is volt mióta kiderült hogy kislány az egyik baba....most jó alaposan megnézte Őket. Minden rendben hála Istennek, méhszáj zárt, méhlepények jó helyen, kisfiú napra pontosan korának megfelelő, kislány 4nappal mögötte, de ez bőven tökeletes. Pontos grammokat nem tudok, azt bár kérdeztem, de sose mond,...de sebaj, a lényeg hogy minden rendben. Baltschik doki szerint most jön a terhesség legszebb időszaka, és igaza is van ebben, hiszen csodás érzés ahogy mozognak, és még nem akkora nagy bálna az ember hogy ne bírna mozogni. Mióta elmúlt az az ijesztő hasfájás én is nagyon jól érzem magam. Bár sokat pihenek, de ezt úgy érzem kell is, szóval így van rendjén. Legközelebb 3hét múlva megyek újra. A hízásra is rákérdeztem, mert kicsit megijedtem, hogy már 8,5kgnál járok, de azt mondta, hogy ne aggódjak, ez szuper, ikrekkel 15-20kg az átlagos hízás, hiszen a végén kb 10-12kg csak a két gyerek és egyebek(magzatviz, lepény...).

Persze azért 20 fölé ne szaladjak, de addig nincs gond szerinte. 

Mesélte hogy pont tegnap születtek nála ikrek a 36.hétre, és mindketten 3kg-osak voltak...ez nagyon jól hangzik! Szóval bízom benne, hogy a mi két kis lurkónk is lesz 3kg körüli a 38.hétre, amikor majd kibújnak - mert addig bizony szeretném ha bent maradnának, és szépen fejlődnének!

Apa is érezte a kistesókat:) - 19+6

Tegnap eljött a pillanat, mostmár elég erőseket rúgnak - így sikerült elkapni, és Apa is megérezte ahogy bent mozgolódnak. Este szerintem a kislányunkat, aki amúgy ha jól sejtem sokkal aktívabb, ma reggel meg a kisfiunkat is megérezhette. Persze nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy mikor melyiket érzem, de mivel eddig minden uh-n a kislány volt jobb oldalon, a fiú bal oldalon ezért ebből indulok ki. Vicces egyik percben még jobb oldalt fent érzem rúgást, aztán rá rögtön balra lent...szóval tuti mindketten csinálják:))) - annyira jó!!!! Ez a legeslegjobb része a terhességnek, amikor épp érzi az ember hogy mozognak! Bízom benne hogy sok ilyen szép pillanatunk lesz, hamár ketten is nyomják bent a műsort:))))

Lassan talán Isti is megérzi majd őket tényleg, persze ő türelmetlenebb, de pedig várja, mert mindig kérdezi hogy rugdosnak-e?! A gyakorlatban ez most úgy fest, hogy a kezét a hasamra teszi, és közli hogy aha, érzi, és szalad játszani:)))

Túl a félidőn :))))

Túl vagyunk a félidőn. Mert az ugyebár most nem 20. hétnél van, hanem a 19.-nél, mert a doki 38. heti császárt mondott. Nagyon örülök, hogy végre elmúlt ez a hasfájás, ez azért nagyon nyomasztott, de most megkönnyebbültem, hogy minden rendben. És egyre jobban lehet érezni ahogy mozognak odabent! Szerintem már talán lehetne kívülről is érezni, igaz még nem sikerült összehozni, hogy Apa vagy Isti megérezhesse, főleg, hogy főként reggel fél5 fele a legaktívabbak :))) - ilyenkor persze felébredek egy pisilés miatt, vagy ilyesmi, és érzem, ahogy rugdosnak, és olyan jó, hogy csak fekszek és mosolygok, és nem is akarok visszaaludni, hogy érezhessem őket!

A hasam nagy. Persze hiszen ketten is vannak odabent. Istivel ilyenkor kisebb volt, talán kb akkora most, mint Istivel a 24-25. hét fele volt. Ami nagyon idegesítő, hogy az embereknek mindig van erre valami megjegyzése, hogy húúú milyen nagy a hasad, húúú mekkora lesz ez még, húúú ezt hogy fogod bírni, stb...........ezeket lenyelem kultúráltan, de nagyon ki vagyok tőlük...miért nem lehet felfogni, hogy itt ketten laknak odabent! És bizony ez azzal jár, hogy az ember hasa nagyobb...ez nem olyan bonyolult, és igen, én is tudom hogy nagy, és hogy nehéz lesz, de hogy ezt szinte félismeretlenül miért kell az ember fejéhez vágni folyton?! Na mindegy, nem foglalkozom vele, legalábbis próbálok, de azért rossz, mert komolyan ez a sok beszólás olyan kényszerképzetet alakít ki mintha valami nem lenne rendbe, mintha irreálisan nagy lenne a pocakom, pedig mindig mondom magamnak hogy ez nem így van, de azért kicsit zavar, hogy őszinte legyek. De persze ez legyen a legnagyobb bajom:)))) - a lényeg, hogy minden rendben van odabent, jól vannak, és napról napra erősebbek, ahogy a kis rúgásokból le tudom mérni.

Isti nagyon cuki, most már mindig úgy mondogatja, hogy itt vannak a kistesók, egy kislány és egy kisfiú, és mindig mutatja, hogy itt van a kislány, meg itt a kisfiú szerinte....és kérdezi hogy most rugdosnak e, vagy alszanak-e....úgy várom hogy megérezhesse őket! Kíváncsi vagyok a kis arcára mit szól majd!

Dokihoz legközelebb jövő szerdán megyek...

18. Heti genetikai uh

Annyi minden írni valóm van, csak mindig időhiányban küzdök, még akkor is amikor sokat pihenek a kanapén, mert hát közben vagy mesét olvasunk, vagy duplozunk, vagy ki tudja épp mit talál ki Isti;). 

Szóval kezdem sorban...

Múlt hét szerdán brutálisan fájt már a hasam este, teljesen kisugárzott a lábamba, feküdni sem volt jó sehogysem:(. Persze naná hogy idegileg is iszonyatosan kikészültem. Így csütörtökön beszéltem Baltschik dokival megint, azt mondta nyugodjak meg ez belefér még, de én nekem ez most nem volt elég, bejelentkeztem a G1be, hogy még egy doki nézzen rám biztos ami biztos. Szőnyi dokinál voltam, aki nagyon szimpi volt, nagyon alapos, és nagyon megnyugtató is egyben...ha nem a Maternityben szülesztene tuti hozzá járnék! Szóval a lényeg, hogy Ő is pont ugyanazt mondta mint Baltschik doki, hogy a petefészkemet nyomja a kislányka, ami a lombik miatt nagyobb, pici víz is van benne. De vett le kenetet is, szerencsére minden negatív. Ezek után tényleg megnyugodtam...azóta pedig napról napra jobb és kevésbé fáj, persze van olyan póz amikor igen, de ez már semmi ahhoz képest. 

Tegnap voltam a 18hetes genetikán az Istenhegyin Hajdú doktornőnél. A férjem sajnos nem tudott eljönni, így egyedül. A lényeg, hogy minden rendben. A kislányt pár nappal kisebbnek mérte, de azt mondta ez még bőven belefér. Szokás szerint nagyon alapos volt és kedves, és mindent türelmesen és részletesen leméregetett. Az uh alatt a kisfiu úgy ficánkolt hogy csak na, pedig fura de az ő mozgásait kevésbé érzem, azon az oldalon szinte alig alig. A kislány szokás szerint elfordult, és bujdokolt, de azért őt is lemértük, és végül róla lett egy jó kép, ezt fel is teszem! Meg van még egy ahol látszik milyen közel vannak egymáshoz, hihetetlen édesek! Legközelebb november 16-án megyünk hozzá, az a 27-28. hét között lesz már:). 

Az adatok:

"A", azaz a kislány:

225g

"B", azaz a kisfiú:

257g

Hasfájás jobb oldalon lent

Péntek óta fájdogál a hasam jobb oldalon alul. Már vasárnap is alig tudtam türtőztetni magam, de megvártam a hétfőt, tegnap viszont reggel azonnal hívtam Baltschik dokit.Azt mondta a telefonban, hogy biztosan nyomnak valamit, és pihenjek, feküdjek a másik oldalon, de azért mondtam, hogy szeretném, ha csinálna egy ultrahangot. Este mentem hozzá. 

Méhszáj zárt, babák csodálatosan vannak - hála Istennek. És kiderült, hogy a tettes az eddig bizonytalan kislány - aki mostmár biztosan kislány, ugyanis nagyon szépen látszott. Emiatt nagyon boldog vagyok, csodás érzés, hogy lesz egy lányom is a két fiú mellett. Szóval azt mondta a doki, hogy a petefészkem még mindig meg van nagyobbodva a lombikok miatt valószínű, és azt nyomja a kislány, aki pont ott fekszik, és ezt érzem szerinte, jobb oldalon alul. Felvázoltam neki természetesen a paráimat amiket addigra kitaláltam, hogy mik lehetnek: nos vakbélgyulladás biztosan nem, mert az máshol fájna kicsit, és nem is úgy tapintható, ultrahangon sem látszik ilyesmi. A másik parám a sérv, különösen, hogy pont ezen az oldalon volt a lombikok alatt mindig az a bizonyos púpom.....és most sokat tüsszögtem az allergia miatt, és hogy esetleg ez kihozta?! De amúgy külsőleg nem látszik semmi, pedig a lombikoknál mindig látszott, szóval a doki szerint ez sem, bár ezt tutira nem tudta kizárni, de szerinte majdnem biztosan a petefészket nyomja a kislányka, és ha odébb megy majd jobb lesz. Szóval feküdjek sokat a másik oldalon.....remélem igaza van, és tényleg csak ennyi az egész. Amúgy kicsit hasonlít ez az egész arra, amikor Istivel a 9. héten beszaladtunk a veszprémi ügyletre, mondjuk az csak 1 napig fájt, de maga a fájdalom hasonló. Akkor azt mondták a hugyvezetéket nyomja a baba....  

Tegnap szinte egész nap feküdtem, és hihetetlen hogy mekkora különbség van, ilyenkor este is puha a hasam, és látszatra is sokkal kisebb, mint amikor jövök-megyek. Most igyekszem pihenni, feküdni a bal oldalon, hátha ez segít...egyenlőre sajnos még továbbra is fájdogál. Na nem mindig és nem minden pózban, de azért sajnos többnyire igen....de amúgy nem érdekel, kibírom, akár a 38. hétig is ezt, ha nem árt a babáknak, és ettől még minden rendben van! De azért megnyugtatóbb lenne, ha elmúlna. Igyekszem azért nem paráztatni is magam, szóval bízom benne, hogy csak valóban arról van szó, hogy nyomnak valamit a kismanók. 

Újra Baltschik dokinál, 16 hét + 4 nap

Tegnap voltunk újra Baltschik dokinál. Ahogy egyre többet megyek hozzá egyre szimpatikusabb lesz. Azt egyszerűen meg kellett szokni, hogy itt a férj csak az ultrahangokon van bent, de hát úgyis ez teszi ki a javát ilyenkor egy-egy alkalomnak. Azóta sok jót is hallottam Róla, így Nála maradok szerintem, és Ő segít majd nekünk és a kis babyknek megszületni.
Csinált ultrahangot szokás szerint, és jó alaposat. Igazán mindig rá szánja az időt a dologra, és még utána is a kérdéseimre, mert abból mindig van egy pár.  A babyk szépen fejlődnek, fej-fej mellett, és koruknak tökéletesen megfelelnek. Ennek nagyon-nagyon örülök. Egyértelműen látszott a kisfiú baba, ő tökéletesen szépen mutogatta magát nekünk, a másik babóca viszont sajnos kis takarásban is volt a kisfiútól, meg amúgy sem fordult olyan szépen hiába vártuk, így rá még mindig nem 100%-ban merte azt mondta a doki, hogy kislány, csupán azt mondta, hogy szerinte nagyon valószínű hogy az. A lényeg persze, hogy egészségesek, de azért nyilván izgulunk, hogy ez a kis szégyenlős baby kit is takar :)))....
A mozgásokat olyan fura mert legtöbbször egyik oldalt érzem. Azt hittem ez azért van, mert ott van az aktívabb baba. Nos tegnap kiderült hogy nem, hanem mert most épp úgy vannak mindketten popóval lefele, hogy a hasam jobb oldalán vannak szinte teljesen. Vicces, pedig mivel néha kicsit éreztem a másik oldalon is meg voltam győződve hogy egyszer az egyiket érzem egyszer a másikat....de ez ezek szerint nem ilyen egyszerű. A lényeg persze hogy érzem őket, annyira szeretem ezt az érzést, csodálatos minden pillanata!!!! Na mondanom sem kell, amikor nem annyira érzem egy nap, akkor jön a szívhanghallgatás, de már rutinosan 1-2 perc alatt megtaláljuk őket, főleg a férjem ebben a profi. Nagyon várom már az erősebb mozgásokat, az igazán izgalmas lesz! Na meg persze a 16-át, amikor megyünk az Istenhegyire a genetikai ultrahangra.
A hasam már most jó nagy, olvastam valahol hogy az ikres has mérte  a 20. hétig két héttel tűnik nagyobbnak egy normál egyes terhességnél, utána már négy héttel, és a 28 hetes ikres has 36 hetesnek is kinézhet...na ez nem semmi.... Amúgy nekem Istivel is nagyobb volt az elején, aztán beérte magát, meg ez ugye mégiscsak második terhesség, és hát le nem tagadható, hogy ketten vannak odabent, mert a velem egyidős terhes barátnőim pockját ha nézem, hát viszem a pálmát :))). De nem bánom, csak legyen minden rendben. Amúgy teljesen jól vagyok, persze álomkór az még van rajtam mindig, és tudok délutánonként is szundítani, ha van rá mód, de annyi baj legyen. Ki kell használni most ezt a szakaszt, mert a vége fele azért biztosan nem fogok olyan könnyen mozogni....
A férjem szerint olyan gyorsan telik az idő, és már milyen sok elment ebből a terhességből, na én ezt egyenlőre nem így érzem, szokás szerint számolom a heteket rendesen, de ez szerintem már csak ilyen kismama dolog. Időm nincs sokat írni, mert Isti szépen leköti minden percem, de iszonyat aranyos és cuki, ahogy simogatja a pocim, és mondja, hogy ott vannak bent a kistesók:)))))))