Beültetés: visszakaptam a 2 fagyasztott embriót

Ma visszakaptam a 2 kis embriót. Hála Istennek mindketten felébredtek a fagyasztásból, és bár az egyik vesztett egy sejtet, azt mondta az embriológus hogy ez nem gond, mert pár óra alatt már fejlődött is új helyette, szóval mindkettő szép.
A visszahelyezést most Zeke csinálta ugye, nagyon aranyos volt, viccelődött is közben. Elsőre az egyik embrió nem ment be, visszamaradt a katéterben, de másodikra sikerült azt is a helyére tenni - remélem egy cuki rossz kisbaba lesz majd beőle, aki már ilyen korán kezdi a szófogadatlanságot :)

Tegnap este kipróbáltam a Pipolphent, csak egy negyedet mertem bevenni, szépen kiütött. Úgy leizzadtam az éjjel tőle, mint aki negyven fokos lázas, hálóinget is kellett cserélni, de egyébként jól aludtam. Most is bevettem egy negyedet így napközbenre. Aztán estére szerintem már be fogom merni venni a felet, amit Fülöp előírt.

Most pihizek, és bár én úgy terveztem hogy megyek dolgozni, de a férjem ragaszkodik hozzá, hogy a héten itthon maradjak, szóvl szót fogadok neki. Jaj egyébként olyan rossz volt, reggel veszekedtünk, igazán most borult ő ki először, mondta hogy nagyon elege van már mindenből, semmi nem jó, és semmihez sincs kedve, minden rossz....persze rögtön magamra vettem, mert ha nem én lennék a felesége, akkor lehet hogy már boldog apuka lenne valaki mással. Aztán megosztottam ezt a nézetemet egy kedves barátommal, és ő rögtön rámutatott a lényegre, hogy higyjem el, hogy nagyon is jó dolgunk van, hogy van párunk, akivel szeretjük egymást, és ennek örülni kell, és nagyon kell erre vigyázni, nem szabad hogy ez az egész gyerek körüli herce-hurca ennek a rovására menjen, mert aztán ha netán sikerül nehogy az legyen, hogy ott állunk majd gyerekkel, viszont elváltan.Szóval meg is fogadom a tanácsát, és jobban oda fogok figyelni erre, mert tényleg szinte semmi másról nem szól a közös életünk mostanában mit a lombik, és a kisbaba, és ekörüli rémálom.
Remélem most sikerülni fog, nagyon imádkozom érte, de ha nem, akkor bizony lehet hogy kell egy kis szünet, mondjuk úgyis lenne kényszerből is, hiszen csak úgy van oep támogatás ha kihagyjuk a 3 hónapot, és akkor ezalatt kicsit el kéne utazni kettesben vagy ilyesmi, hogy feltőltődjünk, és legyenek újra boldog közös pillanataink is, ne csak ez a sorozatos kudarc.

16-án megyek majd vérvételre a BMC-be, addig pedig pihizek, és imádkozom, hogy karácsonyra kismami legyek!!!!