Barcelona, és ami utána jött ....

Tegnap hazajöttünk, sajnos.... Barcelona csodaszép hely, nagyon nagyon jól éreztük magunkat! Sokat sétáltunk, igazából rengeteget, sok szépet láttunk, sok finomat ettünk - nagyon sokoldalú a város: lehet igazi turistásan várostnézni, de ugyanakkor ott a tengerpart, ahova délután pedig ki lehet feküdni napozni :). Tényleg tetszett, és nagyon jól éreztük magunkat, remek kikapcsoldós volt. A legjobb az volt, hogy minden nap annyira más programokat csináltunk: volt hogy csak a városban andalogtunk, volt hogy strandoltunk, volt hogy kirándultunk, libegőztünk, hegyet másztunk, volt hogy múzeumban voltunk, sorban álltunk a Sagrada Familiához...szóval sok-sok mindent csináltunk, és minden pillanat tökéletes volt!Végre igazi szerelmespár voltunk újra, nem egy pár, akinek minden perce akörül forog, hogy gyereket akar, és ezért sokszor veszekszik egymással - végre újra a régi önmagunk voltunk pár napra, és jó látni, hogy tudunk még ilyenek lenni, de ugyanakkor pedig amikor koncentrálni kell itthon, akkor abban is jók vagyunk együtt!

Ami a lelki pihenést illeti, és amitől nagyon sokat vártam: úgy indultam el Barcelonába, hogy meg kellett volna jönnie már előtte - de gondoltam pár nap késés belefér, és biztos majd ott megjön. De nem jött, és nem jött, és nem jött - és mindeközben 2x hánytam és sokszor hányingerem volt napközben, szóval nagyon elkezdtem gyanakodni, hogy hátha annyira csodálatos lesz ez az utazás, hogy terhesen jöhetek haza! Szóval akarva akaratlanul is, de nem tudtam teljesen kikapcsolni ebből az egészből, mert bár tudtam hogy ez szinte lehetetlen, de naná hogy mégis reménykedtem titkon. Tesztelni nem akarta, azt mondogattam magamnak, hogy simán lehet hogy a lombik annyira összezavarja a dolgokta, hogy ennyit késik - de még ott volt a hányinger is, ami eddig soha, és emiatt nem tudtam nem remélni.... Sajnos utolsó reggel összetört ez a remény, mert elkezdődött a pecsételés, aztán mostanra meg is jött. Igazából tudtam hogy ez a reális, csak hát ez kicsit rossz volt, és ez be is árnyékolta az utolsó napomat - valahogy jobban kiakadtam tőle, mint az eddigi sima hónapkoban - valahogy annyira de annyira szomorúnak láttam ezt, és úgy éreztem én tényleg belehalok ha nem lehet saját gyerekünk, és nem élhetem át ezt a csodát! Az is benne van persze, hogy akkor eldőlt, csinálni kell a lombikot, nincs több esély a természetes útra, indul a követlkező herce-hurca, ha lehet így nevezni, indulnak az injekciók, a napok számolgatása, és az, hogy megint erről szól majd minden - de remélem sikerül!!!

Még kint voltam emaileztem Würfel professzorral, nagyon aranyos volt: megbszeéltem vele, hogy most nem megyek ki hozzá, és megpróbálom enélkül a lombikot, amihez sok sikert kívánt.

Még egy izgalmas dolog: kiderült ez idő alatt, hogy a G1-ben mégsem lesz fcr blokkoló mérés, amit pedig annyira vártam, és amitől azt reméltem, hogy majd segít eldöntenem, hogy legyen e IVIG, vagy egyáltalán mi a helyzet ezzel. Azt mondják, hogy nagyon bizonytalan a mérési eredmény, és ezért nem akarnak belevágni.

DE mindeközben azt hallottam, hogy a MÁV/Honvédban újra beindul az alloimmun vérvétel, és állítólag Fülöp prof erre beutalókat is osztogat egyeseknek - pedig nekem legutóbb azt mondta, hogy ez nincs itthon most, és nem is lesz sokáig, és menjek ki milliókért csináltatni ilyet Angliába ha nagyon akarok. Na mondanom sem kell még a reptérről hazafelé vezető úton hívtam Fülöpöt, és mint kiderült, tényleg elindult a mérés - és bár ingyen nem csinálják meg nekem, mert nem vagyok 13. kerületi lakos, DE 23 ezer Ft/db áron fizetősen is megcsináltathatom. Kedd reggel megyek hozzá beutalóért, amit remélem tényleg meg is kapok, és akkor ha még nem is a teljes vérvizsgálatot (mert állítólag csak 2 db indult el a 3ból), de egy fontos részét meg tudom nézetni. Azt mondta, ha jól értettem amit a telefonban motyogott, hogy az NK ölősejteket és a TH1 citokineket tudják nézni. Persze csak akkor élem bele magam 100%-osan, ha tényleg már le is vették a véremet - de olyan jó lenne, ha ez által kiderülne minden a lombikig, és akkor tényleg érdemben tudnék dönteni IVIG/GSCF ügyben.....szóval nagyon izgalams lesz a kedd!!!!!!!!!!

Mesélnék még annyira szívesen az utazásról, de sajnos rengeteg a munkám, és rohannom kell......szóval most itt befejezem - amint látjátok maga az út szuper volt, és nagyon jó hogy elmentünk, mert ebbe csöppeni itthon, hogy már a reptérről haza felé intézni kell a dolgokat nagyon durva, és bizony sok energiára lesz szükségem a következő hónapokhoz!