Megjártam a hematológiát. Hát, nem mondom, hogy hű de pozitív élményekkel távoztam. Kezdjük ott, hogy kb. másfél órás csúszás volt, de ilyesmin ugy már nem akadunk fent, hiába adnak időpontot, ha még magánba sem működik az időpontos rendszer, akkor nem pont egy tb-s helyen kellene ezt elvárni! Végre sorra kerültem, egy egyébként szimpatikus doktornő fogadott, Róna-Tas Ágnes. Sajnos kb amint beléptem hívtk telefonon, ez eltartott vagy 20 percig, és valamin jól felidegesítette magát, ezek után roham tempóban kezdte kérdezgetni, hogy miért is vagyok én ott nála. Nem igazán értette, hogy arra, hogy MTHFR homozigóta vagyok, és lombikom volt, miért kell clexane-t adni. (Azt viszont én nem igazán értem, hogy mit csodálkozott, amikor Fülöp doki betegei járnak hozzá többen is, és itt aztán átlagos hogy erre clexanet kap az ember, de mindegy). Végül mondta, hogy okés, akkor levesszük a véremet, csinál különböző vizsgálatokat, majd okóberre adott egy időpontot, hogy akkor menjek vissza hozzá. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, kicsit elképedt fejet vágtam, majd gyorsan közölte, hogy jövő héten végülis hívjam fel, akkor majd telefonban megmondja mi a helyzet, kell-e s.o.s. módosítani valamit. Kértem,hogy írjon fel clexanet, mert elfogy, de azt mondta, hogy amíg nincsenek leleteim ő nem írhat sajnos, szóval azt is szereznem kell valahonnan. Még jó hogy ennyi helyre jár az ember, és mégse tudják kisegíteni sehol! Ezzel "elégedetten" átkullogtam levetetni a 6 fiola véremet. Már itthon vagyok, amikor hívnak, hogy elnézést, de ellenőrizzem már le, hogy a matrica amit nyomtattak hogy rárakják a vérvételi fiolákra az én nevemre szól e. Mondom igen, de emlékszem is hogy ráragasztották, és az én nevem volt rajta. Nagyon örültek, majd letették. Nem sokkal később megint hívnak, hogy hát sajnálják, de mégis valami keveredés van, és holnap menjek be újra erre a vérvételre!!!!!!!!!!!! Most itt tartunk, ma ott töltöttem a délelőttöm, de nem sok haszna volt, holnap irány egy újabb kör a hematológián!
A családom egyre több tagja számol be arról, hogy ez is kérdezte,meg az is, hogy lesz e unoka, meg ilyenek...és mindenkinek mostmár mondják hogy igen, márciusban, ha Isten is úgy akarja. Nem értem miért nem lehet megvárni már azt az egy hetet, amikor meg lesz a genetikai uh is, és közlik hogy minden rendben ott is - akkor már tényleg lehetne mesélni fűnek fának, de én még ezt szeretném megvárni. Persze értemén, hogy jó erről beszámolni, én is szívesen mesélném már, és persze betöltöm a 12. hetet is, szóval minden klappol, de jó lenne még ez a vérvételi, és ultrahang eredmény! Igyekszem azért nem bosszankodni ezen, hiszen ők is örülhetnek, és ők is büszkélkedhetnek, csak hát én valahogy még addig várni szerettem volna a világgá kürtöléssel. De már csak 1 hét ........... 1 hét múlva ilyenkor már remélem tudjuk, hogy gyönyörűen, szépen fejlődő, csuda egészséges kisbaba lakozik a pocimba, sőt esetleg még arra is fényderül, hogy kisfiú vagy kislány!
Totálisan megértelek ... én úgy jártam, hogy a szülésemet egy abszolút nem kompetens rokonom végig tudósította a Facen, amire aztán nagyon bedühödtem ... egyrészt mert senkinek semmi köze nem volt hozzá, másrészt a kutya sem kérte meg. Ráadásul a terhességem híre előbb elment az ismerőseim között barhiból és véletlenül, mint ahogy én azt bejelentettem volna akárkinek is és nagyon szarul esett, hogy a nagy hír bejelentésének élményét elvették tőlem, tőlünk. :(
VálaszTörléskismatka freemailről elmentek a nacik.
Törlés