Hihetetlen, hogy mennyire nincs időm mostanában írni! Na de majd most változatok ezen, ugyanis holnaptól igyekszem magam kicsit pihibe tenni, mert visszakapom a fagyibabákat, pontosabban kettőt közülük. Remélem minden rendben lesz!!!! Múlt hét kedden szép, 20mm-es domináns tüszőt látott Zeke doki, az volt a 18. napom. Mivel a nyálkahártya is már nagyon jó volt, 11B, ezért még kedd este beadatott 2 db Pregnylt, így szépen megrepedt csütörtökre a kis tüszőm. Persze mondanom sem kell próbálkoztunk azért a spontánnal is, hátha épp abból lesz a kistesó - érdekes, lehet hogy ezt sosem tudjuk meg?! Holnap pedig megyek 10-re a BMCbe, és ha minden jól megy 2 szép babácskát kapok vissza, 5. napon. Most 5 fagyasztott babánk van, akik úgy vannak lefagyasztva, hogy 2-2-1. Azt mondta Zeke doki, hogy most kettőt engednek fel, és ha minden rendben, akkor azokat kapom is vissza. Ha ne adj Isten baj lenne az egyikkel, akkor hozzáengedik az egy külön fagyasztottat is. Én most bizakodó vagyok, remélem minden rendben lesz, és holnap két csodaszép kisbaba lesz a pocimban, akik maradnak is 9 hónapra. Persze aztán jön a várakozás, a napok számlálása a vérvételig....de valahogy most pozitív vagyok az egésszel kapcsolatban, annyira örülök már annak is, hogy legalább csinálhatjuk, van újra esély, és reménykedem, hogy sikerül is. Ezek nagyon erős kis embriók szerintem, hiszen a leszívásuk előtt kaptam meg az IVIGet még tavasszal, így talán az is hatott rájuk. Mondanom sem kell, megint olyan rosszul jön ki időben a dolog, mert István pont holnap sem tud velem jönni munka miatt - mondjuk ez még nem olyan rossz, de jövő héten meg elutazik külföldre, és egyedül leszek, ami nem jó lelkileg sem az utolsó napokra a vérvétel előttig pont (szerencse, hogy teljesen egyedül mégsem leszek azért, mert itt lesz velem az én Istim), meg az injekció beadásra sem, bár azt az egyik kedves barátnőm bevállalta, aki nem is lakik messze, mert az agolutint nem tudom magamnak szúrni, meg hát hogy mindent akkor egyedül kell csinálnom, nem tudok annyit pihenni. Nagyon hiszek benne, hogy sok múlik a pozitív hozzáálláson, Isti is akkor fogant meg, amikor kicsit megpróbáltam nem folyton csak aggódni - szóval sikerülni fog, ezért imádkozok, és erre kérem a JóIstent, hogy költözzön be a kistesó a pocakomba végre!
Tiszta szívből drukkolok :)
VálaszTörlésÉn is nagyon drukkolok Nektek!Jó lenne,ha többször tudnál jönni beszámolni :)
VálaszTörlés