Hyperstimuláció helyzetjelentés

Csütörtökön voltam ugyebár utoljára a BMCben, akkor is kaptam infuziót, 1500 ringert, 500hest, 100 albumint. Szóval jó sok mindent. Leszívást nem csináltunk, mert akkor úgy voltam vele, hogy jobban vagyok kicsit, hiszen az előző nap sokkal több jött ki, mint be, meg Zeke doki sem pártolja ezt túlságosan. Estére azért újra felkeményedett brutál a hasam. Péntek reggel alvás után szokás szerint jobb lett, de persze 11fele kezdett újra megint nagyon feszülni. Azt hiszem ekkor idegileg is megijedtem, hogy jaj, mostmár hétfőig ki kell húzni, mert hétvégén nem lehet BMCbe menni, meg tényleg szétfeszült a pocim. Szinte egész nap feküdtem, kis sétára mentem el délután, ettem rengeteg túrót-tejfölt-joghurtot-tejet-kefírt, és ittam 6litert. Estére kezdett javulni, most reggel meg egész jól vagyok....nem kiabálom el, pihizek ma is, eszem a fehérjét és iszom-iszom-iszom. Rengeteget számít a pihenés, csütörtökön a bmc, utána otthon is tettem vettem és nagyon elfáradtam, talán ez tett rosszat. Szóval most szigorúan betartok mindent. A norprolacot szedem, már egész megszoktam, bár álmosít nagyon, de ez nem is olyan rossz most:). 

Na ennyit erről, nem könnyű, de őszintén bármit kibírnék, csak a babákkal rendben legyen minden. Már most az agyalok, hogy milyen sokára van még az a 22-i ultrahang, és hogy milyen jó lenne jövő héten valahogy egy kis bekukkantást elintézni. Természetesen izgulok, hogy minden rendben legyen, de mennyire jó hogy újra ezen izgulhatok! Ezt az első 16-18hetet Istivel is uhtól uhig éltem, amíg el nem kezdtem érezni a mozgást, onnantól kicsit nyugisabb volt. Meg majd amikor lehet szívhangot hallgatni az is jó már. Tudom kicsit őrült vagyok, de talán azért sokan megértitek ezt:))). Egyenlőre a kis netes tesztjeim vannak, hamár van belőle vagy 30db néha csinálok egyet-egyet bevallom őszintén, és mostmár olyan kétcsíkos hogy csak na! 

Hétfőn hívom az OEPet, azon is van kis izgulni valóm, bízom benne hogy minden rendben lesz és csütörtökön legkésőbb megkapom az ivigemet!!!