Keresés ebben a blogban

2015. február 26., csütörtök

Újra felállni, újra előre nézni, újra megpróbálni - és újra elhinni hogy sikerülhet mégegyszer?!

Rászántam magam végre egy bejegyzésre. Nem mondom, lassan megint ott tartunk, hogy nem tudom elképzelni, hogy sikerülhet, hogy tudok terhes lenni, ha nem lenne egy kis Csodababynk bizonyítékként a sikerre, el sem hinném, hogy ez megtörténhet velünk....
Leírom, mert érdekes, és megint a tesztek megbízhatatlanságát bizonyítják: a vérvételen volt előttem egy csajszi, akinek előző nap reggel és este is negatív volt az érzékeny tesztje, megjött neki, szóval totál lemondóan ült ott, és mégis 100-as hcgje volt!!! Szóval van ilyen is...sajnos nem velem történt.

Zeke doki nagyon kedves volt, egész sok időt is szánt rám, hogy átbeszéljünk mindent. Persze sok újat nem hallottam, de nem is vártam a 11. lombik után. Azt mondta lassan közelítünk a bmc-s rekorderek közé, de legalább nekünk van már egy gyerekünk! Elmondta, hogy szerinte a lombik gyógyszerek miatti aggódás felesleges, ezt István kérdezte tőle. Azt mondta úgy látja, hogy jól regenerálódok, rendben van mindenem, és persze egy korábbi klimax esetleg benne van a pakliban, de amúgy szerinte nincs ok különösebb aggodalomra a sok hormon miatt. Szerinte fontos a fokozotabb kontroll persze onkologiaiilag is esetleg hosszútávon, de igazán szerinte nem lesznek nálam mellékhatások. Ezt fontos volt tudnunk, és jó volt ezt hallani, hogy nyugodt szívvel merjük folytatni a dolgokat. Mert persze rögtön közöltük vele, hogy feladni nem szeretnénk, küzdünk tovább a kistesóért.
Érdekes volt amit a PGS-ről mondott, ez ugye az embriók genetikai screeningje. Nem tudom, hogy ezt itthon csinálják-e , talán a Versysben, de sok helyen biztos nem, csak a PGD megy. Ennek az a lényege ugye a PGDvel szemben, hogy nem konkrét genetikai betegség miatt szűri az embriókat, hanem megvizsgálja őket általánosságban, sikertelenségbe fulladt IVFek esetén. Elmesélte hogy egy betege megcsináltatta, és 18 embrióból egy azaz egy volt megfelelő, a többi nem ment át a PGS-en. Mondta, hogy természetes ciklusokban is sok ilyen van, hogy elindul valami, aztán mégsem lesz belőle semmi, max 1-2napot csúszik a mensi, nem is tud róla az ember, na ilyenkor sokszor egy ilyen nem tökéletes embrió indul útnak, majd a természet szelektál. A lombiknál ez nyilván hatványozottan lehet jelen, mivel ez ugye a természet megerőszakolása valahol.... Ez érdekes dolog, bár hasznát esetemben nem tudom látom e, mert hát végülis előbb utóbb minden létrejött embriónak adunk esélyt, beültetik őket, szóval persze, kudarcoktól így megkímélődhet az ember, de amúgy rengetegbe kerül, és hát max időt spórolhatnánk vele végső soron.
Ami konkrétan rám vonatkozik: április-májusban indulnánk a következő körrel. Addig kell pár friss vizsgálat, amit amúgy nem is bánok, és akkor előtte persze egyeztetünk a pontos menetről, de a terv szerint a teljes IVIGgel fűszerett kört akarjuk, olyat amiből Isti is lett, és amiből reméljük most kistesó is lesz. 

Ami a lelki részét illeti, az hogy mennyire szar a kudarc már nem is írom, az hogy mennyire szar, hogy Isti 2.szülinapjára mi tesót terveztünk, és még terhes sem vagyok...nem megyek bele, mert rengeteg mindent tudnék írni, panaszkodni, és keseregni.... Amit mégis kiemelek, hogy most a legnehezebben az érint, hogy legközelebb ha április-májusban indulunk akkor júniusban lesz reális esélyem izgulni egyáltalán azon hogy esetleg sikerült-e, és ez még rohadt messze van, és csak mennek a hónapok, születnek sorban a gyerekek akikkel a barátok ennél vagy annál vagy amannál a sikertelen lombikunknál lettek terhesek, és ezek is csak arra figyelmeztetnek folyton, hogy megy az idő, megy az idő és még mindig semmi. Már több mint egy éve újra ez az életünk egyik fontos meghatározója, ehhez igazítunk utazást, programot, munkát meg minden egyebet....hála az Égnek persze hogy van EGY fontosabb meghatározó, Isti, különben belezakkannánk. Szóval a kényszervárakozás nagyon nem esik jól...de igyekszem kihasználni, és ez idő alatt jobban felkészülni, hogy legközelebb sikerüljön! Isti előtt ilyenkor kezdtem bele a nalíni jógába. Most is szükségem van valami hasonló testi-lelki kapaszkodóra, nagyon kell valami, mert úgy érzem hogy most becsuktam a kudarcot magam mögött, nem foglalkozom vele, de nehéz becsukva tartani, néha kitör, és félek egyszer nehogy nagyon kitörjön....jó lenne valami, ahol kicsit fel tudom dolgozni, más szemszögből ránézni,erőt meríteni. Nagy szükségem lenne erre, és remélem nagyon gyorsan megtalálom mi segíthet. Nalíni nem indul mostanság, így valami más után kell néznem...de gyorsan, mert nagyon kell ez nekem!!! 

Múlt szombaton amúgy meg is jött, legalább ez gyorsan ment. Elmentem ciklus eleji hormonsorra, és persze jövő hónapban is elmegyek egyre, de aminek nem örülök, az a 13-as FSH. Ez nagyon sok:(. A többi dolog rendben, de ez mi?!?! Volt már mondjuk nekem 10 körül régebben is, de most meg 13?! Nem tudom ez esetleg még a múlt havi stimuláció kihatása lehet, de jövő hónapban is nézetek, szóval majd kiderül. Azt hiszem viszont elkezdek komolyabban DHAE-t szedni, eddig csak az omega 3-ba építettem szedtem, ez talán segíthet levinni. Lehet, hogy ez oka esetleg a kevesebb sejtnek, vagy nem jó embrióknak? Esetleg van valakinek bevált forrása DHAE-re? Már kinéztem egyet, de várom a javaslatokat, ha esetleg van tippetek! Amúgy jövő héten elmegyek egy inzulinrezisztenciára is, mert azt is rendben szeretném tudni, és ha kell akkor esetleg az Eucreast amit szedek le is cserélném...de ezt majd meglátjuk az eredmények függvényében. Most van időm ugye ilyesmire, szóval gyorsan rendbe kell szedni mindent, módosítani a gyógyszereken ha kell, hogy mire kezdünk tökéletesen be legyen állítva minden. Csak valahogy a lelki részét is tudjam rendbe tenni addigra...

És akkor írok kicsit arról, aminek, pontosabban akinek köszönhetem, hogy fel tudok állni minden ilyen kudarc után, és tudok mosolyogni, önfeledten nevetni. Hát persze, Isti:)))-szóval jövő héten 2éves lesz! Felfoghatatlan, hogy rohan az idő, úgy emlékszem a két évvel ezelőtt bennem ilyenkor kavargó dolgokra...vajon anyukám is így emlékszik mi volt 32-33éve?! Olyan tényleg igazi nagyfiú már ez a kétéves kor. Megint elmondhatjuk rengeteg minden történt a kis életében ezalatt az egy év alatt. Komolyan mondom folyton csak elképedek milyen ügyes, milyen jól kommunikal, beszél, énekel folyamatosan Isti. Nagyon szórakoztató Vele lenni, folyton viccel, mókázik, na és persze élvezi, hogy mindezeken együtt mulatunk. Hihetetlen érzésvilága is van, nagyon finoman és kedvesek játszik kisbabákkal - szerintem csodás nagytestvér lesz belőle (remélem hamarosan). Nem tagadom, hogy nem volt most 1-2olyan alkalom hogy előtte fakadtam sírva, pedig próbálom ezt kerülni. Ilyenkor mindent abbahagy, bármit is csináljon, odaszalad, és mondja hogy Mama, mi az? Mi az? És közben simogat....és tényleg látom rajta, hogy aggódik és segíteni szeretne, vígasztalni. Elolvadok Tőle, persze ilyenkor aztán a szomorú sírásom átcsap a meghatottsági sírásba, hogy hogy lehet egy kétévesbe ennyi szeretet és ennyi együttérzés?!?!? Végül pedig mindig mosolyba és rengeteg pusziba fullad egy ilyen alkalom - és ez olyan jó!! A férjemen is azt látom, hogy egyre jobban és jobban élvez minden percet vele, már nem csak egy kisbaba a fia, hanem egy kis társ is, és ez teljesen új minőségbe helyezi a kapcsolatukat megint! Szóval minden együtt töltött perc egy csoda, és olyan nagyon boldog vagyok, hogy lassan két éve ennek a csodának a részesei vagyunk!!!! Nem adom fel a reményt, hogy mégegyszer sikerülhet, és talán a JóIsten mégegyszer megajándékoz minket egy ekkora boldogsággal!

11 megjegyzés:

  1. Kedves Eszter, ne keseredj el, szerintem ez csak egy pechsorozat. Ki tudja, a sorsnak mi a célja ezzel? Ne add fel, de tudom, hogy nem fogod, de azt is átérzem, milyen érzés ez, megéltem párszor. Mikor már minden csak e körül forog... :-( A következő néhány hónapot tényleg regenerálódással töltsd, az csak jót tesz és rád fér!
    Ha jó termékeket vennél, pl. DHEA-t, akkor ezt ajánlanám, én is innen szerzem be a táplálék kiegészítőket, amiket néha szedek:
    http://www.naturvitamin.hu/pharmekal-health-lustex-p-221.html
    Viszont alaposan járj utána a DHEA dolgának, tudod, nemcsak a női hormonok alapja ez, hanem a férfi hormonoké is.
    Korán csináltattál hormonsort, emlékezz csak Fülöpre, aki nem véletlenül mond 3 hónapot a vetélés/lombik után, hogy érdemleges eredmény legyen. Nem lesz az a 13 már annyi 2 hónap múlva, meglátod!
    Istinek nagyon boldog szülinapot, Neked pedig kitartást kívánok!
    Ölellek!

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Sajnálom, amin keresztülmész. Rendszeresen olvaslak és drukkolok a háttérből.
    Sajnos sorstársak is vagyunk. Nekünk is 6 beültetésünk volt már, amiből lett egy missed ab és egy méhen kívüli.
    Hát én is tartok a stimuk mellékhatásától, de hallani, hogy nincs mellékhatása. Az FSH-át viszont nekem is megdobják a stimuk.
    Az amh-ád mennyi különben?

    Üdv

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom, hogy egy ilyen dologban vagyunk sorstársak :(
      Nézetek következő hónapban is FSHt, és akkor egy AMHt is....meglátjuk, remélem rendeződik a dolog....

      Törlés
  3. https://m.facebook.com/?_rdr#!/SimhapuramYoga?ref=bookmark
    Nagyon jo jogaoktatoval tokeletes orak, maganban is. Kitartast kivanok nektek es hatalmas lelkierot a folytatashoz! Liz

    VálaszTörlés
  4. Tiszta szívemből kívánom, hogy minél hamarabb lepjen meg titeket a Jóisten egy édes kisbabával!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon sokat gondolok Rád! Sajnos, ez nem volt egy jó ciklus, úgy látszik ezen túl kellett esni. DHEA szedése előtt ellenőriztesd a DHEA szinted, mert magas értéknél nem javallt a szedése. A Highland-os DHEA már nem elérhető? A Versysben csinálnak PGS-t, igaz, horror áron. Érdekes perek vannak viszont ellenük. Ölellek és pihenj most egy jó nagyot! Tavasszal mindig több a lombikos terhesség, kívánom, hogy ez legyen a Ti tavaszotok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is bízom a tavaszban, Isti is tavaszi, kora nyári lombikból fogant :)....
      Nézetek egy DHAE szintet mindenképp, nem is tudtam, hogy azt lehet, szóval köszi az infót!

      Törlés
  6. Szia kedves Eszter!
    A háttérben szoktam követni a bejegyzéseidet.
    Sokmindenben hasonlítunk,nekem is vagy gyönyörű kisfiam ( lombik útján ) aki már 3 és fél éves,bearanyozza a napjainkat. Mi is küzdünk a kistestvérért màr több mint egy ève, 4 beültetés és abból 1x voltam terhes de sajnos nem sokáig élvezhettem mert az 5.héten elment a baba :(
    De mi sem adjuk fel,mert a szívünk vágya hogy legyen mèg gyerekünk,és hogy a kisfiúnknak legyen testvére.
    Téged is bátorítani szeretnèlek hogy ameddig úgy érzed és van rá lehetőség addig ne add fel,hiszen ott van a bizonyíték a kisfiad,hogy képes vagy gyermeket szülni.
    Kitartást ,erőt, egèszséget kívánok neked sok szeretettel,és kívánom hogy teljesüljön a szíved vágya.
    Heni

    VálaszTörlés
  7. Eszter, Te szedsz Inofolicot/Inozitolt?

    VálaszTörlés