Családi húsvét és első babysittelés

Tegnap nagyon szép családi húsvétunk volt, anyu meg anyósom hozott rengeteg finomságot,de tényleg rengeteget (még egy hétre jut kaja úgy tele a hűtő:), és itt ünnepeltünk nálunk. Aztán 3-kor gyorsan megszoptattam és mi elmentünk a közelben lakó barátainkhoz ahova egy kb 30fős kis csapat volt meghívva. Istike nagyon jó fiú volt, 3,5órát aludt így a babysittereknek könnyű dolga volt:). Olyan vicces,hogy az első alkalommal,amikor itthon hagytuk őt mindkettőnk teljes családja itt volt vigyázni rá...ők közben jól érezték magukat,és "buliztak" nálunk!

Nagyon jól esett egyébként kikapcsolódni és találkozni a barátokkal. Hihetetlen hogy hogy változik a baráti társaság is, idén 4gyerkőc volt ott a bulin, de jövőre már 7tuti lesz, mert jön Isti plusz még ketten terhesek. Na szóval most látom igazán,hogy mi is részesei vagyunk ennek, hogy bizony apukák és anyukák lettünk és tényleg felnőttünk!
Mindenki azt kérdezgette,hogy milyen eljönni itthonról,nem izgulok-e, nem hiányzik-e....nos én szuperül el voltam, mert tudtam hogy jó kezekben van a kisfiam. Anyu hívott amikor ébredezett,akkor indultam, és talán akkor a kocsiban amíg haza nem értem voltam csak úgy vele, hogy nagyon hiányzik, érjek már haza!!!! Aztán újra a kezembe venni meg csodás volt:).... az este már nem volt ilyen szépséges mert fél12-ig nem aludt el, mindig szopizott,de csak ilyen 40grammokat aztán bealudt,felkelt,bealudt,felkelt...elég fárasztó volt!

Ma gyönyörű idő volt végre,2x is voltunk nagyot sétálni, és boldog napot töltöttünk itthon.
Ami a veszekedős bejegyzést és a hozzászólásokat illeti: látom egész nagy port kavart, biztosan sokaknál ez fájó pont, tudom hogy van ez... Köszönöm mindenkinek,aki megosztotta a saját tapasztalatát, én bízom benne, hogy mi is belejövünk ebbe az új életformába, és úgy hiszem nagyon szép és boldog család leszünk örökre - de annyi biztos,hogy most azok vagyunk, és ezt ki kell élvezni!