Nosztalgia

Mostanában folyton nosztalgiázok, hogy is volt tavaly ilyenkor, meg ilyenek! Mekkora nagy volt már a hasam, és hogy izgultam, vártam minden nap Istit. Visszanéztünk pár videot, volt olyan amikor még a hasamban van, és látszik, ahogy hullámzik odabent, meg olyan, amit a kórházban csináltam, sír, oázik Isti, aztán megfogom a picke kezét, és elhallgat, megnyugszik..., mondanom sem kell, szétbőgtem magam rajta! Olyan hihetetlen, hogy akkor még azt sem tudtam mi van, hogy kell csinálni, mi lesz, fel sem fogtam igazán, hogy az ott az én kisfiam, gőzöm sem volt mikor mit akar, vagy épp mit hogy csináljak....és mostanra annyira megismertük egymást, tökéletesen egymásra vagyunk hangolódva, ismerem a kis rezdüléseit, tudom mikor mit szeretne, mikor éhes, mikor álmos, hogyan kell megnevettetni - ő lett a mindenünk!!! Valahogy ahogy itt a tavasz, szép az idő, vagy nem tudom mitől, de néha érzem ugyanazt egy-egy pillanatra, azt a hihetetlenül boldog büszkeséget, amikor először toltam ki babakocsiban a levegőre, vagy mentem be érte az újszülöttosztályra, hogy én vagyok az anyukája!!! Nagyon jó ezekre visszagondolni....csodaszép percek voltak, de a legjobb, hogy minden napunk ilyen, nincs vége, mindig mosolygok, és mindig boldogok vagyunk együtt:)))) Ma például felavattuk a hétvégén vett biciklis ülést&bukósisakot, és elmentünk egy órára ebben a szép időben bringázni. Tetszett Istinek nagyon, végig nézelődött, nevetett - csodaszép délelőtt volt!!!

Megkaptam az alloimmun leletemet, hát kb amit vártunk, tök rossz minden.... Majd felteszem, csak bonyolult, mert pdf, és én neg most teloról írok. Amiért mégis jó, hogy ha már ez van, akkor legyen is rossz, hogy megkapja a bizottsági támogatást az ivighez. Szerintem erre meg kell adják! Viszont ha így van, akkor el kell kezdenem intézni az ogyit ivigre is, hogy majd akkor már csak oep-et kelljen. Sajnos a G1-ben nem adnak be oep finanszírozott iviget, mivel nem oep rámogatott intézmény, így marad Fülöp prof.....huh, nagy levegő, fog összeszorít, és vele is végig lehet ezt csinálni, persze nem könnyű néha, de minden körülményesség ellenére én szeretem őt.

Jaj és bejelentkeztem Zeke dokihoz!!! Március 10-én megyek hozzá....izgis. Kérdezte a felesége a telefonban, hogy be tudom e mondani a kórlapszámom...hát ezt hogy is felejthetném el?!?!? Durva, nekem még  14ezressel kezdődő a számom, most 17-nél járnak azt mondta.