Síelés

Nagyon nagy lemaradásban vagyok, ezer éve nem írtam, pedig annyi mindent szeretnék. Először is a síelés, aztán a többit külön bejegyzésben.

Szóval képzeljétek majdnem nem tudtunk elmenni. Mert ahogy azt Murphy is mondaná, a gyerek tuti akkor lesz beteg, amikor egy befizetett utazásra kellene indulni. Sajnos Isti is beteg volt. Mindez kedden kezdődött két hete, nagyon levert volt, megmértem és 39,5 fokos láza volt! Hívtam a doktornőnket, aki persze nem volt már bent, és kijönni sem tudott (emiatt kicsit mérges is voltam rá). Délután csillapítás után újra magas láz...hát levittem az éppen ügyeletes dokihoz Istit. Mivel más tünete nem volt, csak a láz, a doki sem látott semmit a vizsgálat alatt, így azt mondta biztosan a foga. Éjjelre persze lázcsillapító kúppal aludt el Isti, de sajnos reggelre megint lázas volt, így levittem a saját dokinkhoz. Ő belenézett a torkába, és közölte, hogy lángvörös, és biztosan streptococcus által okozott torokgyulladása van. Nem értem ezt előző nap az ügyeletes doki hogy nem látta?! Na mindegy is, kapott antibiotikumot Isti, augmentint. Hát őszintén nem szívesen adtam be neki, de a dokinő szerint muszáj, és hát ki vagyok én, hogy ezzel vitatkozzak. Így utólag szerintem jól tettem hogy hallgattam rá, mivel minden pontosan úgy történt ahogy a dokinő mondta: másnapra már csak hőemelkedése volt Istinek, péntekre meg már csak estére volt pici hőemelkedés, de napközben semmi - és ugyan az orrán semmi levegőt nem kapott szegény, de amikor levittük kontrollra azt mondták, hogy mehetünk síelni. Kicsit ugyan bizonytalankodva, de nekiindultunk szombaton. Szerintem jót tett az utazás maga Istinek, ugyanis szinte végig aludta a 8 órás utat kis megszakításokkal ugye, és estére már tök jól volt. A jólevegő is segített, mert bár készültünk, és megint porszívóval a hónunk alatt utaztunk, semmi szövődmény nem lett, sem köhögés, sem orrfújás - egyszerűen elvágták a betegséget, hála Istennek. 

A síelés maga csodálatos volt! Szuper jó helyen laktunk, pályaszállásban, de kb 5-10 perc sétára a pálya aljától. Volt 3-4 napsütéses napunk, és volt pár nap amikor hatalmas hóesés volt, de snowboarddal ez is igazán élvezetes volt. Isti napközben nagymamájával volt (anyósommal), és remekül teltek a napjai. Volt, hogy nagyot sétáltak, volt hogy feljöttek valamelyik hüttében, és ott találkoztunk. Tök sok mindent tanított Istinek nagyija a héten, például meg tud enni egyedül egy babakekszet, úgy, hogy megfogja a kezében és teljesen egyedül elmajszolja :)))) - kis cukorpofa. Ez volt életünk eddigi legeslegjobb síelése, mert nagyon jól éreztük magunkat a pályán is, sokat csúszkáltunk, jókat ettünk - és a napunk megkoronázásaként minden délután a kisfiunk fogadott minket otthon!!!!!!!!!!! Ó tudnék még mesélni...mert tényleg szuper volt, és remélem két év múlva már két gyerekkel megyünk majd ugyanígy (na persze ezt még a nagyszülőkkel is le kell tárgyalni, de úgy szeretik Istit, hogy szerintem benne lesznek)- mondjuk addigra már Isti síelni fog, de majd a kistesójára kell vigyázni! Jövőre meg remélem nagypocakkal töltöm a telet :).