Zeke dokinál

Hétfő délután jártunk Zeke dokinál. István szerint ezzel most hivatalosan is belevágtunk a második babaprojektbe, bár utálom, ha ezt bárki is így nevezi. Elképesztő azért ez a doki, azt ugyan megjegyezte, hogy ó maga még mindig olyan csinos, mint régen, de, hogy hogy van az 1 éve nála megszületett kisfiam arról semmit, de semmit nem kérdezett az ég világon. Fura....de tudom ő ilyen, meg a legtöbb doki ilyen....már megszületett az a gyerek, utána már kvázi nem az ő gondja, baja, felelőssége....azért picit rosszul esett. Na de lépjünk túl ezen. Szóval, megnézegette a hormoneredményeim, illetve mondtam neki, hogy mostanság milyen hosszúak a ciklusaim, ez most sem lesz másként, mivel 27. napon voltam nála, és UH-n azt látta, hogy most van a peteérésem, de azt mondta ez nem baj, a lényeg, hogy van. A tervek szerint a következő ciklusban, hormonkezelés nélkül betesszük a két fagyibabánkat. Előtte még el kell mennem pár apró vérvételre, ezt elintézem jövő héten. Beszéltünk az immunkezelés kérdéséről is, és csodák csodájára, Zeke doki is javasolta, hogy mindenképp kapjak valamit már a fagyasztott beültetés előtt is. Amúgy azt mondta, hogy a fagyasztottnak az esélye a friss lombikhoz képest 90%. Kérdeztem ő nem lenne-e hajlandó beadni nekem lipidet, vagy ha megkapom a Bizottsági támogatást, akkor esetleg az IVIG-et, de persze ahogy azt vártam is, nem vállalta. Hát ez van, maradok Fülöp dokinál, nincs is ezzel baj, csak remélem, hogy a beadás azért menni fog időben, és nem fog sok idegeskedést okozni. Szóval következő ciklusban SMOFLIPID és utána FET!!!!!!!! Juj de izgalmas............. Holnap elmegyek inzulinrezisztencia kontrollra, illetve megnézetem a 20 táplálékra vonatkozó nutritív allergia panelt, ami nem árt, ha van az embernek a lipidkezelés előtt. Olyan jó lenne, ha sikerülne!!!! Most azért teljesen máshogy megyek neki ennek az egésznek, mint amikor elkezdtem írni a blogot....akkor még semmiről nem is tudtam semmit, most meg akárhogy is de van egy kis tapasztalatom, és persze talán több bizalmam is, mert itt van Isti, és reménykedek, hogy megint sikerül majd....elbízni persze nem akarom magam, sőt, tudom, hogy benne van a pakliban bőven, hogy lesz egy-két kudarc, de imádkozom érte, hogy megint happyend legyen a vége....és utólag majd csak az számít, addig meg erősnek kell lennem, de az is leszek, hiszen van egy csodás kisfiam. Azért elképesztő, hogy megint itt vagyunk egy lombik küszöbén...még akkor is ha ez most egy transzfer lesz csak, de újra itt tartunk....olyan sok érzés kavarog bennem ezzel kapcsolatosan, kicsit hasonlóak mint régen, de persze kicsit mások is....majd lesz lesz egy kis időm írok erről kicsit. Meg kértétek többen hogy tegyen fel az alloimmun leletemet olvashatóbban, hát nem tudom ez hogy megoldható, talán küldjetek emailcímet, és akkor oda szívesen átküldöm majd. Most mennem kell...