Keresés ebben a blogban

2013. június 4., kedd

Könnycsatorna elzáródás, átmosás - hasznos infók a netről

Összeszedtem pár cikket a könnycsatorna problémával kapcsolatosan, hátha egyszer még hasznos lehet majd valakinek - most meg persze nekünk is az. Nos, a második cikk, amit a szemészorvossal írtak, eléggé meggyőző abban, hogy nem szabad halogatni ezt a dolgot, és ha rosszul is hangzik túl kell esnünk rajta!


Könnycsatorna elzáródás


Mi az a könnycsatorna elzáródás?


A könnycsatorna elzáródás kifejezés nem teljesen takarja a valóságot, mivel itt nem elzáródásról van szó, hanem arról, hogy nem nyílik meg időben a könnycsatorna.
A könnyrendszer egyszerű anatómiája
A könny a felső szemhéj külső felső széle felett található könnymirigyben termelődik és a szemhéjakon lévő könnypontokon át jut a könnycsatornába és onnan az orrüregbe. (Ha sírunk, akkor az orrunkat is fújjuk, mivel a könny odajut.) A könnycsatorna alsó részén van egy hártya, billentyű, ami lefelé engedi a könny orrba jutását, de visszafelé megakadályozza, hogy orrfújásnál váladék kerüljön a szembe. Ez a hártya, a születésnél magától megnyílik, de sok esetben zárva marad és csak később nyílik meg. Ekkor beszélünk könnycsatorna elzáródásról.





Mi a tünete?


A babának mindig könnyes a szeme és a szeme ”sarkát” kicsípi a könny. Ez azért van, mert a csatorna alja zárt, a csatorna megtelik könnyel, a többi könny pedig kicsordul a szemhéjszélen, akárcsak egy eltömődött ereszcsatornánál. Ha egy baktérium arra kószál, akkor a pangó könny befertőződhet. Ilyenkor váladékos is lesz a szem. Tehát a könnycsatorna elzáródás vezető tünete a könnyezés. Ha a könnyezés folyamatos, akkor a könnycsatorna biztosan elzárt.


Hogyan kell kezelni otthon?
Csepegtetés
Az újszülöttek a kórházból már gyakran úgy mennek haza, hogy antibiotikum cseppet írnak fel számukra. Antibiotikum szemcseppet akkor kell cseppenteni, ha a szem nagyon váladékos, a letörölt váladék fél-egy óra múlva újból keletkezik, színe sárgászöld, és esetleg a kötőhártya is piros. Szteroid tartalmú cseppet használni felesleges és veszélyes.

Kevés váladék képződhet attól is, hogy a pangó könny besűrüsödik. Ez  csak olyan, mint a „csipa”, de reggelre összeragaszthatja a szempillákat. Ilyen esetben nem kell antibiotikum cseppet használni, hanem elég forralt, lehűtött vízzel letörölni a váladékot. Sokan kérdezik, hogy a váladékot honnan-merre kell letörölni. A törlés iránya teljesen mindegy.




A könnycsatorna masszírozása
A könnycsatorna masszírozásakor az ujjunk begyét a belső szemzug alatti gödröcskébe nyomjuk, majd az orral párhuzamosan lefelé húzzuk. Ez arra jó, hogy a könnycsatornában pangó könnyet, váladékot az orr felé préseljük.
A  masszírozást naponta négyszer-ötször érdemes végezni addig, amíg nem múlik el a könnyezés.


Szondázás, könnycsatorna átmosás
Abban az esetben, ha a könnyezés nem múlik el a masszírozástól, akkor szondázással lehet megnyitni az elzáródást. Arról, hogy ezt mikor kell elvégezni, kis hazánkban megoszlanak a nézetek. A fejlett világ nagy részén 1 éves korig várnak, hogy spontán megnyíljon a könnycsatorna. Ha ez mégsem következik be, akkor altatásban elvégzik a könnyút megnyitását.
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha a baba fél éves koráig nem nyílik meg a könnycsatorna, akkor már elég kevés az esély erre. Ha csak könnyezés áll fenn és a szem nem váladékos, akkor javaslom a szülőknek, ha addig nem próbálták a masszírozást, hogy próbálják meg, hátha segít. A szondázással még így is lehet várni 8-10 hónapos korig. A szondázással megnyitott könnycsatorna többet nem záródik el. A membrán nyitva marad.

Ha folyamatosan váladékos a szem, akkor a könnycsatorna fala állandóan gyulladt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szondázás után újból összetapad a gyulladt könnycsatorna fala. Ilyenkor a könnyezéses panaszok akkor is fennállhatnak, ha a könnycsatorna alul nyitott. Ezért érdemes a szondázást olyan állapotban végezni, amikor nincs masszív váladékozás.

A szondázás során a baba fejét rögzíteni kell, mi lepedőbe is „becsomagoljuk”. Szemébe érzéstelenítő cseppet cseppentünk, majd a könnyponton át egy gömbölyű végű szondát, tehát nem tűt, vezetünk be a könnycsatornába, ami megnyitja az alsó membránt. Ezen a szondán keresztül folyadékot is fecskendezhetünk a könnyjáratba, ezért úgy is nevezik a beavatkozást, hogy könnycsatorna átmosás. Az egész beavatkozás néhány másodperc és utána a babák általában könnyen megnyugtathatók.

Gyakori kérdés, hogy fáj-e a szondázás. Ez nem fájdalmas, csak inkább furcsa, ijesztő. (Felnőtteknél is gyakran végzett beavatkozás.) Azok a babák, akik nem sírnak attól, hogy lefektetjük és „becsomagoljuk” őket, gyakran a szondázástól sem sírnak

A második cikk a szemészorvossal:

Könnyes problémák
Magyarországon jó néhány gyermeknél születése után nem sokkal derül ki, hogy könnycsatorna elzáródása van. Ezzel a problémával érdemes időben szakemberhez fordulni, hogy a későbbi kellemetlenségeket elkerüljük.
A könnycsatorna elzáródás kialakulásáról és kezeléséről Dr. Sényi Katalint, a Gyermek szemészeti klinika főorvos asszonyát kérdeztük, aki hosszú évek óta minden percét a kis betegeknek szenteli.

Főorvos asszony, hogyan tudja egy kezdő szülő felismerni, hogy könnycsatorna elzáródása van a kicsinek?

A könnycsatorna egy vékony kis csatorna, amelyik bevezet az orrba. A könnycsatorna elzáródás már egész pici - akár egy-két hetes - korban jelentkezhet.
Ennek tünete lehet, ha a gyermek szemében megáll a könny, reggel alvás után csipásodik vagy váladékozik.
Az is intő jel lehet, ha a szülő azt veszi észre, hogy gyermeke szeme hol becsipásodik, hol letisztul, s hiába használnak bármilyen antibiotikumos szemcseppet, amelynek hatásaként átmenetileg le is tisztul a gyulladás, de utána ismét visszatér.
Ha ez a folyamat kéthónapos korig folyamatosan vissza - visszatér, akkor nagy valószínűséggel könnycsatorna elzáródás van a háttérben.
Ebben az esetben mit tehet a szülő?

Ilyenkor az a teendő, hogy minél hamarabb, legkésőbb 2-3 hónapos korban eljusson a kicsi szemorvoshoz, ahol a könnycsatornát átfecskendezzük, kimossuk a könnycsatornából a váladékot, illetve az elzáródást megszüntetjük.
Hogyan kell elképzelni egy ilyen beavatkozást?
Az orvos a meglévő könnycsatornába óvatosan bevezet egy szondát, ez a szonda, szépen végighalad a csatorna mentén. A szondában lévő folyadékot - ami egyébként azonos a könnyel -, csak abban az esetben kell kicsit erőteljesebben megnyomni, amikor akadályt érez. A folyadék nyitja meg a billentyűt, vagy az elzáródás helyét.
Kell ettől tartani, indokolt-e a szülők félelme?
Ez a beavatkozás nem okoz sérülést, nem kell tőle félni. A könnycsatorna átjárhatóvá tétele tulajdonképpen egy fiziológiás folyamat. Hasonlatos az orrtisztításhoz.
A könnycsatorna átmosása után a szülőnek otthon mi a feladata?
Mintegy két - három napig tart, amíg a maradék váladék eltávozik, ezért a szülőnek ezt a maradék váladékot kell letisztítania. A szemhéj szélet lágy, gyorsan felszívódó krémmel be kell kenni (ez lehet szemkenőcs, vagy popsikrém is), de vigyázni kell arra, hogy a krém ne kerüljön a szembe. Az a fontos, hogy a bőr regenerálódjon, mert ha a bőr sebes, akkor megint több könnye termelődik a kicsinek, és ez a folyamat nem tud leállni. Három nap alatt azonban ennek le kell tisztulnia.
A szülők nagy gyakorlattal rendelkeznek orrszívás terén, sokszor javasoljuk az is, hogy a könnycsatorna átmosás után egy kis orrszívózással tisztítsák meg az orr felé azt a leürülő váladékot, ami még a könnycsatornából az orrba jutott.
Később, idősebb korban, hogyha az orr nyálkahártya beduzzad, ödéma keletkezik, de ez nem azt jelenti, hogy visszatért a könnycsatorna gyulladás.
Jó tudni, hogy nátha esetén kevésbé tud levezetődni a könny, ezért jobban csillog a gyermek szeme. Ilyenkor gyakran meg is mérik a lázát.
Visszatérhet a könnycsatorna elzáródás?
Abban az esetben, ha erős vírusfertőzést kap a kicsi. A herpesz vírus az, ami erős könnycsatorna gyulladást és hegesedést tud okozni. Ez valóban be tud terjedni a könnycsatornába, de egyébként a 2-3 hónapos korban történő első átmosás után nem szokott kiújulni.
Lehet a kicsinek a könnycsatorna elzáródástól maradandó szemkárosodása?
Ez a probléma nem függ össze a látásromlással, és nem jelenti azt, hogy akinek könnycsatorna elzáródása van, annak rossz lesz a szeme, illetve a látása.
A könnycsatorna szűkületre való hajlam öröklődhető-e?
Igen, van ilyen hajlam, a szűkebb lejárat örökölhető.
Hány gyereket érint ez Önöknél a Klinikán?
A klinikán a rendelésünk 15-20 százalékát teszi ki az ilyen problémás eset. Itt rengetegen vannak, hisz a gyermekorvosok ide küldik a gyermekeket. Sajnos hosszú a várakozási időt, és emiatt létrehoztunk pelenkázó helyiséget, s van lehetőség a kisbabák szoptatására is.
Arról, hogy Magyarországon a született gyermekekből hányat érint a könnycsatorna elzáródás, a gyermekorvosok rendelkezhetnek korrekt adatokkal.
Lehet-e masszírozni, vagy másféle módszerrel mechanikai hatást gyakorolni a szem környékére könnycsatorna elzáródás esetén?
A mechanikai behatás ilyenkor az összegyülemlett váladékot egy kicsit kipréseli. Ha a váladékozás gyulladást okoz, akkor azt csökkenti, viszont masszírozást ritkán szoktam ajánlani, mert sok szülő nem mer odanyúlni gyermeke szeméhez, és így nem biztos, hogy jó hatásfokú lenne maga a művelet.
És az antibiotikum segíthet?
A gyermek nem attól fog meggyógyulni, hogy mindenféle antibiotikumot kipróbál a szülő.
Amikor a gyerekorvos látja, hogy ismételten visszatér a gyulladás, és nem a szeme fehérje piros, akkor abba kell hagyni az antibiotikum kezelést, és a könnycsatorna tisztítását kell elvégezni.
Mikor lehetséges és indokolt a könnycsatorna átmosást elvégezni?
Egy-két hetes gyermeknél már észre lehet venni, de a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha krónikus duzzanat alakul ki. Van olyan, akinél az elzáródást következtében az elzáródás fölötti részben összegyűlik a genny meg a váladék, és megduzzad. Ezt úgy hívjuk, hogy akkut könnycsatorna gyulladás. Ebben az esetben elvégezzük a beavatkozást akár öt napos baba esetén is, de az esetek 80-90 százalékában ez első-második héten még nincs ez a tünet, mert még olyan kevés a könnyük, hogy elpárolog, még akkor is, ha nem vezetődik le.
Az újszülöttek könny nélkül sírnak. Érzelmi sírása nincs, csak sír, sír, de nem könnyezik intenzíven.
Egyébként a beavatkozás két és három hónapos kor körül javasolt, de négyhónapos korig meg kellene csinálni, mert minél tovább áll fent ez a probléma, annál inkább hegesedik ez a terület, és annál többször kell megismételni annak érdekében, hogy fenntartsuk a járatot.
Mi történik akkor, ha a szülők idősebb korra hagyják a beavatkozást?
Van olyan gyermek, akinél egy éves korig várnak, mert a szülők úgy gondolják, hogy majd elmúlik, de ezekben az esetekben menthetetlenül háromszor - négyszer át kell mosni a könnycsatornát ahhoz, hogy megmaradjon a járat, mert egy pici vérzés következtében a trombociták visszaépítitik a csatornát, vagy az akadályt. Természetesen fiatalabb korban ennek csekélyebb az esélye.
Külföldön általában - financiális okokból - egy éves korig szokták halasztgatni a könnycsatorna elzáródás megoldását. Ezt már altatásos műtétel oldják meg. Ilyenkor egy vékony műanyag szondát vezetnek be a könnycsatornába, és bent hagyják egy hétig, hogy az ne záródjon újra vissza, majd egy hét elteltével eltávolítják a vezető szálat, és akkor megmarad a könnycsatorna. Mi is végzünk ilyen beavatkozást az elhanyagolt esetekben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése