Keresés ebben a blogban

2014. június 6., péntek

Abrasio, azaz méhkaparás ébren

Nem volt eseménytelen a mai nap. Kiderült ugyanis hogy az altatóorvos nem tud visszajönni a punkciók után, hiába kértem hogy én mindenképp úgy akarom. Zeke rábeszélt, hogy vállaljam be ébren. Rettegtem, még sírtam is itt egymagamba, úgy féltem, hiszen amit a szülés után csinált az brutálisan fájt. A nővér is mondta, hogy igen, ezen nincs mit szépíteni, fájni fog, és Zeke az egyetlen doki aki ezt néha napján ébren megcsinálja, más nem. Persze gyorsan próbáltam utánanetezni, na kb mindenhol altatást írnak, mert ez fáj. Így mentem be remegve a műtőbe. Nagyon jófej volt Zeke doki, végig nyugtatgatott, mondott minden egyes lépést. Profi volt, be tudta adni a lidokaint úgy hogy nem kellett ráfognia a méhszájra, aztán kis tágítás és kanál. Fájt, fájt, de teljesen kibírható volt!!!!! Gyorsan végeztünk is, szóval jobban féltem mint amilyen volt azt kell mondjam így utólag...... De akárhogyis jó túllenni rajta:))), köszi hogy gondoltatok rám!!!!

4 megjegyzés:

  1. Nem semmi! Hős vagy! !!!! Ügyes voltál!

    VálaszTörlés
  2. Jesszum. Nekem tükrözésem volt éberen, az is fájt. Mondjuk ott nem kaptam érzéstelenítőt.
    De tényleg egy hős vagy!

    VálaszTörlés
  3. Ez az orvos egy mészáros...Már a szüléstörténeteden is eléggé kibuktam.
    Mondjuk én is csak az ötödik szülésemnél bírtam kinyitni a számat, hogy talán másképpen kellene a dolgokat, és láss csodát, mindjárt lehetett másképpen. Csak nem merjük kinyitni a szánkat sosem.

    VálaszTörlés
  4. Hát én biztos hazáig futottam volna, Z nekem is csinált abraziót de aludtam.

    VálaszTörlés