"Pikler JátékTér (szülő-gyerek csoport) Pikler Emmi gyermekorvosnak kisgyermek nevelési szemléletén, az önálló mozgás és játék jelentőségéről vallott nézetein alapul. Ennek lényege, hogy a szép és harmonikus mozgást, a különböző mozgásformákat a maguk választotta módon, és tempóban önállóan tanulják meg a gyerekek. Fejlődésüket segíti, ha módjuk van saját kezdeményezésükre önállóan mozogni, tevékenykedni, játszani.
Olyan mozgás- és játéktérben várjuk a
gyerekeket, amely egyszerű és biztonságos, ugyanakkor a kisgyermek
számára a kísérletezés és a felfedezések tere. Itt nem maguk az
eszközök, játékok izgalmasak, hanem az önálló és változatos tevékenység,
amelyre a gyerekeket késztetik. Ezt figyeljük és csodáljuk a szülőkkel
együtt, erről gondolkodunk és beszélgetünk."
http://www.pikler.hu/3.0/hu/hu-jatekter.html
Most csütörtökön volt az első alkalom.Nagyon érdekes volt az egész, egy barátnőmmel és a kisfiával együtt járunk. A lényeg a gyakorlatban, hogy egy játékokkal, különböző eszközökkel berendezett szobába megyünk, ahol minden abszolút gyerekbarát, és nekik van kialakítva. Egy csoportban kb 8-an vannak, és két játéktér-vezető. A szülő a terem szélén ül egy kis párnán, a gyerekek meg elvileg össze vissza mennek, játszanak - lényeg, hogy azt csinálják, amihez kedvük van. A szülőknek nem szabad beavatkozni a játékba, vagy odamenni, rászólni a gyerekre, stb....ezt a játéktér-vezetők oldják meg, de a gyerek bármikor odajöhet a szülőhöz. Isti a legkisebb a csoportunkban, pedig már 4 hónapos kortól ajánlják ezt, de valahogy mindenki nagyobb, és már mindenki jár. Ez persze nem feltétlenül baj, szerintem sokat lehet tanulni tőlük. Első alkalommal Isti nem nagyon hagyta el a 2 méteres körzetemet, el-el mászott egy játékért, és utána odahozta, és mellettem játszott velük. Nagyon cuki volt! Egyszer merészkedett el messzebb, szinte a terem másik végére, és onnan hozott egy nagy piros tálat vissza :). De élvezte abban biztos vagyok, tetszett neki a sok új dolog, és a többi gyereket is figyelte. A barátnőm kisfia, 14 hónapos, pont ellenkezőleg, az első pillanattól kezdve otthagyta a barátnőmet, elment játszani gond nélkül, remekül elvolt - de amikor a barátnőm kiment mosdóba azt 1 perc alatt észrevette, és sírásba kezdett, kereste anyukáját. Szóval nagyon érdekes megfigyeléseket tehet az ember, barátnőm először azt hitte, hogy a kisfiát nem is érdekli ő ott van e vagy sem, de aztán ugye kiderült, hogy igenis számít, hogy ott ül a teremben valahol.Sokat lehet tanulni itt szerintem, mind a gyereknek, mind a szülőnek a gyermekéről. Csodás érzés, amikor látod, hogy ennyire kötődik hozzád a kicsikéd, ennyire számít neki, hogy Te ott vagy vele, és ahhoz, hogy arrébb merészkedjen mekkora bátorság kell neki, de ugyanakkor megteszi, ha tudja, hogy visszatérhet hozzád. Ez persze csak első alkalom volt, 6 alkalmas egy turnus, és azt mondják a harmadik, negyedik alkalom szoktak feloldódni a gyerekek, addigra ismerik ki a környezetet. Majd még mesélek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése