A hétvégén szokás szerint megint programban voltunk. Szegedre mentünk le egy barátunkhoz. Napközben persze rengeteg program volt, nagyon jól éreztünk magunkat. Voltunk egy Parapark nevezetű helyen - ez egy lakás, amiből ki kell jutni egy óra alatt, mindenféle kódokat kell megfejteni, meg kulcsokat keresni. Oyan izgis volt, erre az egy órára tényleg kikapcsol az ember, és semmi más nem jut eszébe! Este vacsizás, szóval sűrű szombat volt - és kicsit kezdtem is az aggódást, mert szinte egész nap nem is éreztem mozgolódást bentről. A barátnőm, aki szintén velünk volt, és akinek van egy egyéves gyönyörű kislánya nyugtatott, hogy ez normális, hiszen egész nap csinálunk valamit, sok az ismeretlen hang, stb...szóval ne izguljak, csak emiatt nem érzek semmit. Igaza is lett. Ahogy este lefeküdtem anniyra elkezdett mozgolódni Istvánka, és olyan nagyon erősen rugdalt!!!! Nagyon jó érzés volt, csodálatos! Hihetetlen, hogy pár hét alatt ennyit fejlődött, hogy mostmár nem kis pezsegést érzek, hanem bizony tényleg rugdalást :))))))))))))))) - szerintem ezt lehet mostmár kívülről is érezni, de valahogy egyenlőre nem tudtuk elkapni a pillanatot amikor a férjem is érezte volna. Álatlában ha ő teszi a kezemre a hasát akkor nem rúg a picurka...de szerintem mostmár csak napok kérdése, és Ő is részese lesz ennek a csodának!
Sajnos fáj a torkom. Annyira sokan betegek körülöttem, de én nagyon igyekszem távol tartani magam ettől - erre vasárnap reggel mégis torokfájásra ébredtem. Remélem semmi komoly, most öblögetek sós vízzel, meg teázok, és mindjárt megyek is haza a melóból lepihenni - szóval próbálok mindent megtenni, mert bizony én most nem lehetek beteg, és NEM IS LESZEK BETEG!!!!!!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése