Tegnap délután hazamenetem, és ettem egy ischlert, majd ledőltem, hogy pihenek kicsit így meló után, és olvasok kis újságot. Aztán egyszercsak azt éreztem mintha belülről csiklandozná, kaparászná valaki picit a hasam! Azonnal kiült a mosoly az arcomra, mert valahogy úgy érzem ez bizony Ő volt, az én kisbabám :))). Tudom, még lehet hogy korai, de talán pont azért mert annyira rá vagyok kattanve erre hamarabb megérzem. Persze aztán utólag elbizonytalanodtam kicsit, de valahol belül akkor is azt hiszem hogy érzetem Őt! Alig várom hogy ma is hazamenjek a melóból, hátha megint kaparászik majd kicsit - olyan jó lesz, hogy minden nap megtapasztalhatom hamarosan ezt a csodát, mert ez bizony tényleg csoda!!!! Meséltem a férjemnek is, ő is izgatott lett, na persze neki még tui várnia kell pár hetet, amíg ezt majd kívülről is lehet érezni, de olyan jó, hogy már itt tartunk! Remélem nem tévedtem, és nem csak beképzelem ezt az egészet - de persze ez pár napon belül úgyis kiderül.....
Amit még múlt héten írtam, hogy azt érzem, hogy a fülemben dobog a szivem - na ez megmaradt, azóta is érzem ezt, hol erősebben, hol gyengébben, de érzem. Az az igazság, hogy mint annyi minden máshoz, ehhez is kezdek hozzászokni, de azért jó lenne ha elmúlna ez, illetve legalább valaki elmondaná, hogy mitől is van.
Most derült ki, hogy terhes egy barátnőm! Inszeminációja volt, így sikerült neki, a régen várt baba. A Kaáliban csinálták neki, és most elmondása szerint iszonyat hiperstimulációja van. Nagyon meg van ijedve szegény...próbálom megnyugtatni, hiszen velem is ez volt, én is ezt éreztem, én is úgy nétem ki amikor megmondták hogy terhes vagyok, mint aki már 5 hónapos - de én belül tudtam hogy ez jót jelent, ez azt mutatja, hogy a kisbabó odabent szépen termeli a hcgt. Neki eddig senki nem mondta hogy egyáltalán létezik ilyesmi, hogy túlstimuláció - és persze itt jön ki a Kaáli igazi hátránya szerintem, hogy nincs mögötte kórházi háttér. A BMC-ben ha valakinek nagyon durva a túlstimuja akkor max bejárogat infúzióra, és csak ha iszonyat durva akkor kell befeküdnie. Ehhez képest itt a Kaáliban mehetsz a saját dokidhoz, aki befektethet kórházba, stb....arról meg nem is beszélve, hogy minden nőgyógyász aki nem lombikos doki anniyra megijed ettől - ezt igazán csak az ivf-es dokik ismerik, ami érthető is, de akkor nekik is kell kezelniük szerintem! Próbálom bíztatni a barátnőmet, hogy nyugodjon meg, igyon sokat, egyen sok-sok fehérjét, és jobb lesz, de ez eltart pár hétig - és legfőképpen pedig örüljön, hiszen babátvár!!!!
Délután megyek terhestornára, és kipróbálom a szívhnaghallgatót - remélem megtaláljuk azt a mesés kis dobó hangot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése