Abrázió: azaz túl vagyok a méhkaparáson!!!

Túl vagyok rajta!!! Nem mondom, hogy nem fájt, de azért ki lehetett bírni. Reggel 8ra mentem, majd fél9 felé megjelent Zeke és közölte, hogy most feltesznek nekem egy japán tengeri moszatot (laminária, mint utóbb megtudtam). Na ez a művelet eléggé fájdalmas volt. Valami tűvel megszúrt, aztán felhelyezte ezt a szárított moszatot, ami majd nedvesség hatására megszívja magát, és tágulni fog. Azt mondta ez azért is jó, mert ha egyszer szülök, akkor szükség lesz még a szép méhszájamra, és ezért nem szeretné azt vasakkal feszegetni. Csak pár perc volt az egész, de egészen kellemetlen, majdnem azt kell, hogy mondjam, hogy felért egy éber petesejt leszívással, persze az több idő. Ez után lefeküdtem, és eléggé sokat görcsölt a hasam, gondolom a tágulás miatt, amíg kb 11 felé végre sorra kerültem. Amikor bementem a műtőben, akkor majdnem elájultam, nem tudom miért, talán a görcsök miatt, de gyorsan megfogtak, és feltettek az asztalra, és már kaptam is a kábító cuccokat,és mire Zeke beért én már aludtam is. Legközelebb már kint tértem magamhoz, amikorra már visszatolták az ágyat, de még utána is aludtam kb 1 órát. Aztán végre ihattam, mert nagyon szomjas voltam, és ez segített is, mert addig nagyon lent volt a vérnyomásom, és gyenge voltam. 3kor jöhettem haza, addig pihiztem, ettem-ittam. Most már jól vagyok, persze fájdogál a hasam, de nem vészes, és eléggé vérzek is, de végülis ezért csinálták az egészet. Zeke mondta, hogy külön vette ki a méhszájkörüli részt, és a nyálkahártyát, hogy lehessen szövettant is csinálni, de egyébként mindent rendben talált, hála Istennek J.

Nagyon jófej volt Zeke, bejött többször is, vagy nagyon jó napja volt, vagy nem is tudom, de tényleg éreztem a törődést. Aztán odaadta a zárót a férjemnek, és kikérdeztük, nincs semmi megkötés, sportolhatok, szaunázhatok, meg minden – egy a lényeg, csak ami jólesik, de nincsenek megkötések.

A gonapeptylt meg elkezdtük, ma meg is kaptam az elsőt, és ezt kell nyomatnom minden nap egyet, és ha megjött, akkor onnantól felet. 20-án pedig kell visszamennem kontrollra, a többi dolog egyeztetésére.

Rákérdeztünk a gynevacra is, hogy mikor kaphatjuk meg, de azt mondta ez nem függ össze, szóval akár azonnal is – így aztán egy nagyon kedves nővérke segítségével be is adtuk ezt magunknak – ugyanis profin kiképzett minket a beadásról!

Nagyon jó túl lenni rajta, és örülök, hogy az altatás is jó élmény volt, mert attól különösen nagyon féltem. Persze nem mondom, hogy a neheze megvolt, mert most indul a mindennapos hormoinjekció, és jön még a leszívás is – de már egy nagy lépéssel közelebb vagyunk a célhoz –és remélem nagyon szép kis helyet készítettünk elő a beköltözni készülő embrióknak, akik majd olyan jól érzik magukat, hogy velem maradnak 9 hónapig végre J J J

Mindenkinek nagyon köszönöm, aki szorított értem, éreztem, hogy sokan gondoltok rám, és nagyon jól esett!!!