Minden álmunk a férjemmel, hogy végre kisbabánk szülessen, de sajnos úgy látszik nekünk ehhez egy hosszú, rögös utat kell bejárnunk, amit már ugyan taposunk 3-4 éve, de sosem adjuk fel!Most itt állunk egy lombik küszöbén, és nagyon reménykedünk, kérjük a JóIstent, hogy sikerüljön...
Keresés ebben a blogban
2011. október 25., kedd
Köszönöm a sok bíztatást, és nyugtatást!
Köszönöm mindenkinek a bíztatást, és hogy próbál megnyugtatni!Annyira jól esik, és olyan sokat segít!!!Enélkül már bediliznék.... - ilyenkor sokat gondolok arra, hogy talán mégis még könnyebb lenne, ha az egész család tudná...de máskor meg úgy vagyok vele, hogy nem, maradjon ez így, majd max ha sikerült!Mindenesetre, nagyon jó, hogy azért mégis vannak, akikkel tudok beszélni, és támogatnak....akár ismeretlenül is, csak az internet világából, akár barátként, akár sorstársként, de ők most nagyon fontosak, és nagy segítséget jelentenek nekem. Ugyan lehet, hogy csak Enikő olvassa most ezt közülük, de talán egyszer elmondom majd másoknak is, hogy olvassák el ezt a blogot, mert ebből megtudhatják, mikor hogy éreztem, mi történt velünk....
Ma megérkezett az embryogenünk a BMC-be, ott van,átvették. Ezzel legalább nincs több gond, minden rendben lesz - már "csak" használni kell.
Az IVIG-gel kapcsolatban ma várom a főnővér visszahívását az ORFI-ból, de azt mondta szerinte minden okés lesz a péntekkel...de azért biztosra kell mennünk!Arról például még egyáltalán nem is beszéltem vele, hogy bizony én csak később fogok oda érni, mert előtte még megyek egy punkcióra. Remélem ebből nem lesz probléma.
Reggel vettük észre hogy elfogyott a merional, basszus, tegnap elfelejtettem iratni!Ma szegény férjem rohant el érte Zekéhez, de meg van, kiváltotta, szóval holnap még megkapom azt is a terv szerint.
Holnapra már mindennek el kell rendeződnie, le kell tisztázódnia az IVIG beadásnak is...és akkor már tényleg nincs más hátra, mint végigélni a pénteki nehéz napot.
Addig is remélem a tüszőim szépen növögetnek, de amennyi sok jókívánságot kaptam ehhez, biztos vagyok benne, hogy így is lesz :)
Ma egyébként délután találkozom a hugommal, és úgy tervezem, hogy ma elmesélem neki a dolgot. Valakinek tudnia kell a családból is, és valahogy úgy érzem szeretném vele megbeszélni...hát kíváncsi vagyok majd ez hogy alakul, és hogy végül mit is mondok el neki, de nekem is jóval egyszerűbb lenne, ha még lenne valaki akivel beszélhetek erről.
Bárcsak már ott tartanák, hogy túl vagyok rajta, és sikerült!!!!!Akkor már nem érdekel majd ki mit tud, és mit nem, akkor már csak az számít, hogy velem lesz egy kisbaba (vagy kettő?!)!Jaj legyen így!!!!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése