Szerintem ha ezt a kérdést feltennénk a legtöbben biztosan a második trimesztert jelölnék meg, amikor már érezni, hogy mozog a babóca, de még kisebb a has, könnyebb emiatt minden.
Nálam ez kicsit másképp van. Én biztosan azt mondanám, hogy a 36-37. héttől induló idő az. Persze ebben benne van már egyfajta türelmetlen várakozás is, de ettől függetlenül én most vagyok a legboldogabb, fizikailag is most vagyok a legjobban, és egyszerűen egy csodaként élem meg, hogy hamarosan a kezünkben foghatjuk majd a fiunkat. Nem tudom miért van ez így velem. Mondjuk a babakelengye beszerzős rész is nagyon jó volt, de valahogy most még jobb. Annyi biztos, hogy a második trimeszterben azért kicsit ránk járt a rúd, akkor volt hogy elütött az autó, hogy Rupit megtámadta az a rohadt kutya, szóval talán ezek is beárnyékolják azt a szakaszt kicsit. De valahogy fizikailag is most sokkal jobban vagyok. Akkor nagyon zsibbadt a kezem, elfáradtam könnyedén - most viszont se zsibbadás, se fáradság - egyszerűen jól érzem magam a bőrömben benne Istikével. Arra is gondoltam, hogy lehet, hogy nálam e fentieken túl ehhez az is hozzátesz, hogy mostmár nem kell úgy vigyázni magamra, persze nagyon vigyázok, de nem aggódok, ha picit nagyobbat sétálunk vagy ilyesmi, mert max beindul a szülés, és az meg milyen jó lenne :)))). Na szóval a lelki része talán emiatt könnyebb, hogy tudom, hogy Istvánka már kifejlett, meg van mindene, és ha ma megszületne akkor is egy egészséges kisbabóca lenne. Meg az is lehet, hogy sokat segít a fáradság érzésen az, hogy 2 hete szedem a vasat, talán mégiscsak hiány volt belőle a szervezetemben, és ezt is nagyon megéreztem. És persze, de nem utolsó sorban, végre az együttlétek is szinte olyanok mint régen, már nem kell óvatoskodni, és annyira vigyázni :).
A hétvégénk is csodás volt, boldogsággal teli. Tegnap nagyon kirándultunk, de tényleg nagyon, nem is tudom mikor sétáltam ennyit a terhesség alatt, talán soha. Aztán egy finomat ebédeltünk Szigetmonostoron.
Egy dolog van, ami kicsit megint beárnyékol: Anyu beteg lett. Már egy hete van neki ilyen hasmenős/hányós vírusa, gondoltuk gyorsan lemegy majd, de mostmár lázas is. Emiatt aggódom. Remélem hamarosan jobban lesz. Gyorsan meg kell gyógyulnia. Persze így nem talizok vele, de nem is ez a szívás, hanem hogy ha ma pl beindul a szülés, akkor ő tutira nem jöhet megnézni a kisunokáját amíg teljsen jól nem lesz....és emiatt ez lassan versenyfutás az idővel. Szóval Anyu gyorsan gyógyulj meg!!!!!!!!!!!!!!!! Érzem, hogy ez most kicsit stresszel, persze tudom, hogy minden rendben lesz így is, sok mindenkire számíthatok aki majd segít, ha anyu nem is tud jönni még az elején, de ugyebár nem így terveztük...na mindegy, nem gondolok erre, gyorsan legyen jól, és kész!
Jesszus, már csak 9nap, telik az idő! (Akartam én is ilyen applikációt, ami neked van, de nem bírtam megcsinálni vmiért...)
VálaszTörlésGratulálok nektek a babához! :)Nemsokára a kezetekben tarthatjátok!
VálaszTörlés9 nap, agya ég, mintha most szurkolnánk még az elején, hogy az a HCG csak menjen feljebb :-)))
VálaszTörlésNagyon jó ezt hallani, hogy ilyen jól vagy a végén (én is erről álmodoztam, hogy biztos én is így élném meg a végét is egy terhességnek) Nem szeretem amikor agyonra nyafogják magukat a kismamik a végén,szerintem minden fizikai nehézséget felül, kell hogy írjon az az érzés ami téged is most körüljár :))))
Örülök, hogy ilyen boldog vagy Én is veled együtt örülök :))) Mindjárt babázol juhéééééé :-)))
Hihetetlen, hogy elrepült ez a 9 hónap! Anyukádnak jobbulást, gyorsan gyógyuljon meg!
VálaszTörlés